Üzemeltető: Blogger.

Amit az életmódkönyvekből tanultam

írta - július 29, 2018

Gondolkodtál már azon, hogy tulajdonképpen mit is szeretnél kezdeni az életeddel? Vagy hogy kivel, mikor és hogyan? Talán pontos tervet is készítettél az elkövetkező húsz évre. Azonban a felsorolt négy kérdés közül csupán egyet tudsz pontosan megválaszolni, és csupán erre az egyre van befolyásod. Hogy mit, kivel és mikor, az képlékeny - sajnos akármikor beüthet a mennykő. Viszont az, hogy amit az élet eléd gördít, hogyan oldod meg, hogyan csinálod végig, az csakis rajtad múlik.

A mostanában igen nagy sikernek örvendő életmódkönyvek - legyen szó skandináv, francia vagy magyar változatról - mind bemutatnak egy-egy életvitelt, amely boldogabbá tesz egy-egy nemzetet. Az utóbbi időben szép számban felhalmozódtak a polcomon az ilyen típusú könyvek, és úgy döntöttem ahelyett, hogy mindegyikről részletes véleményt és ajánlót hoznék, egy átfogó bejegyzésben mesélem el nektek, mi mindent tanultam ezekből a könyvekből.


Ismerd meg önmagad!

Bár mindegyik könyv lényegében máshogy közelíti meg a boldogság, jó élet, kreativitás témaköreit, egyazon alapra épülnek fel: ismerd meg önmagad. Elizabeth Gilbert Big Magic című művétől kezdve a skandináv életmódkönyvekig (Hygge, Lykke, Lagom, Sisu) mind kérdéseket tesznek fel: mit szeretnél csinálni? Miben vagy jó? Mitől érzed magad jobban? Mi tesz boldogabbá?
Ahhoz, hogy valaki életmódot vagy életszemléletet váltson, az első és legfontossabb dolog, hogy mély önvizsgálatba kezdjen. Aki ilyen - mondhatni - radikális lépésre adja a fejét, annak először rá kell jönnie, hogy min akar változtatni, miért, és milyenné akarja azt formálni. A sötétben tapogatózni nem a leghatásosabb módja annak, hogy valaki kellemesebbé varázsolja az életét.


A csend és a természet tisztelete

Következő lépésként meg kell találnunk azokat a körülményeket, ahol a leghatékonyabban tehetjük meg ezt az önvizsgálatot. Legfőképp a Sisu hangsúlyozza (egy egész fejezetet szentel ennek a témának), hogy mennyire fontos megtalálni és fenntartani az egyensúlyt ember és természet között. Részletezi, mennyire fontos, hogy megtanuljunk a részévé válni, mozogni benne. Több alternatívát is felsorol, hogy körülménytől függetlenül szabadan mozogjunk a szabadban. S ha ezt megtanultuk profi módon művelni, megtaláljuk a csendet is. Ez a páratlan páros kiváló alkalmat nyújt, hogy elmerüljünk önmagunk feltérképezésében.



Érzelmek szerepe

Önmagunk teljes megismeréséhez gyakran rögös út vezet, s ezen az úton gyakran botlunk olyan tulajdonságokba, melyek felfedezése előbb sodor minket mély depresszióba, mint emel az éteri boldogságba. Ilyenkor fontos, hogy hidegvérünket megőrizve, objektív módon közelítsünk az érzelmeink felé. Fontos, hogy ne csak ismerjük és kategorizáljuk, hanem kezelni is tudjuk őket.
Ez a fáradozás azonban kifizetődő. Miután egészséges magabiztossággal lavírozunk érzelmeink teljes skáláján, ugyanolyan teljességgel tudjuk megélni őket. Ez Linnea Dunne Lagomja szerint érzelmi egyensúlyhoz vezet. Legyen szó pozitív, vagy negatív érzésről, fontos, hogy ne ragadtassuk el magunkat: nem túl sok, nem túl kevés - éppen elég - ez legyen a vezérszó érzelmeink terén.


Belső erőforrás

Miután lelkivilágunkban harmónia uralkodik, nemcsak kiegyensúlyozottá válunk, hanem egy elapadhatatlan, belső erőforrásra is találunk önmagunkban. Joanna Nylund könyve a sisuról, a finn bátorságról, ami minden emberben lakozik, merőben megváltoztatta az elképzeléseimet az akaraterőről.
A mindennapokban könnyen dobálózunk a "csak akarnod kell" vagy a "csak tenned kell érte" közhelyekkel. Napjainkban ez már annyira elterjedtté és banálissá vált, hogy nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget. A finnek viszont megtalálták a módját, hogyan emeljék ki a szürke hétköznapokból. Elnevezték, és egy magasabb, ámbár mindenhol és mindenkiben jelenlévő belső erőnek tekintik, ami kitarást ad nekik a napi feladatok elvégzésétől a legmagasabb csúcsok meghódításáig mindenhez, amin egy embernek keresztül kell mennie.




Egyén és közösség kapcsolata

Az ember természeténél fogva társas lény. Akárkivel találkozunk, azzal kialakul egy kapcsolat: munkahelyi, szerelmi, baráti, egy-buszmegállóban-szállunk-fel, az-őrült-csaj-a-harmadikról stb. Hatással vagyunk a másikra, óhatatlanul formáljuk egymást, mégha nem is ugyanakkora intenzitással. Boldogságunk mértéke és az önképünk is másoktól függ, ezért mindig oda kell figyelnünk, hogyan bánunk a másikkal. Ha pozitív energiát adunk, pozitív energiát kapunk vissza.

Hívjuk át a barátainkat egy közös, hétvégi főzésre! (Hygge)

Alakítsunk cserebere könyvtárat a lépcsőházban, vagy formáljunk közösséget az utcánkban! (Lykke)

Vonuljunk el egy kicsi, távoli szigetre, ahol a mínusz húsz fokban fát vághatunk a haverjainkkal! (Sisu)


Pozitív életszemlélet

Végül, de nem utolsó sorban, ha felmászunk ezeken a lépcsőfokokon, eljutunk egy olyan életformához, ami boldoggá tesz minket. Akármi legyen is a célunk, teljes szívvel és lélekkel kell küzdenünk érte. Bizony, lesznek nehézségek és akadályok, néha napján talán úgy gondoljuk majd, hogy a franc akar ezzel szenvedni. De a holtpontokon túl kell lépni, s büszkén, felemelt fővel haladni előre. Ilyenkor elengedhetetlen egy kis optimizmus és pozitív életszemlélet. Nem számít, hogy egy buli utáni kijózanodás vagy a világuralom a célunk, pozitív felfogás nélkül szinte lehetetlen a megvalósítás.


Mindent egybe vetve, az életmódkönyvek elsősorban nem azért íródnak, hogy megmondják, hogyan éljünk. A szerzők nem önjelölt idegenvezetők, akik egy zászlót a magasba tartva azt szajkózzák, hogy ez az egyetlen út a helyes - legalábbis az olvasónak nem így kell hozzáállni. A legjobb, ha inspirációként éli meg. Az sokkal jobb, ha a könyv elgondolkodtat, s beindul benned egy folyamat, hogy te miként érhetnéd el a célod, vagy hogyan alakíthatnád ki a tökéletes életet önmagadnak, mintha az orrodnál fogva vezet egy útra, ami valójában nem neked való.

Hasonló bejegyzések

0 vélemény