Üzemeltető: Blogger.

Egymás Szemében Könyvklub | A Védett férfiakról

írta - március 20, 2018

Íme, újabb ESzK-bejegyzéssel jelentkezem. Ebben a hónapban kedvenc íróinkat állítottuk ringbe. Őszintén szólva, ezt a témakört vártam a legjobban, mert biztos voltam benne, hogy mindenki egytől egyig kiváló szerzők neveit fogja bedobni a kalapba, ráadásul ez egy viszonylag kötetlenebb téma, mivel nem egy konkrét könyvet kaptunk, hanem az adott alkotó munkásságának bármelyik darabját kiválaszthattuk.

Márciusban nekem Nina, az Ambivalentina bloggere ajánlotta kedvenc művészeit. Két lehetőség közül választhattam: Totth Benedek vagy Robert Merle. Végül a francia író Védett férfiak című regényét vettem kézbe.


A szerzőről

Robert Merle algír származású francia író. Világszerte híres regényei leginkább politikai és társadalmi témájúak, ide sorolható az Állati elmék és a Védett férfiak című regénye. Ezen egyetemes, modernkori problémákat boncolgató könyvei tették őt Magyarországon a legolvasottabb francia íróvá.


Rövid tartalom

Fagyos ​éjszaka. Dermedt csöndbe burkolódzik a szögesdróttal körülkeritett, nagy kiterjedésű birtok. Egyetlen bejáratánál őrtorony magasodik, ahol egy tengelye körül forgó gépfegyver mellől egy milicista lány fürkészi a kihalt tájat, amelyet kisértetiesen pásztáz egyre-egyre a fényszóró sugara. 
Hol vagyunk? Koncentrációs táborban? Vagy csupán egy védett körzetben, ahol tudós férfiak a halálos kimenetelű agyvelőgyulladás ellenszerét kutatják? A kitűnő francia iró legújabb politikai-fantasztikus regénye a mostanában sokat emlegetett kérdésről: a férfiak és a nők egyenjogúságáról szól. A regény valamikor a nyolcvanas években játszódik az Egyesült Államokban. A swifti képtelen helyzet a következő: ismeretlen virusú agyvelőgyulladás pusztit, és a járvány halálos minden nemzőképes férfira. A nők az élet minden területén átveszik a hatalmat, a köztársasági elnök pedig egy férfigyűlölő nő lesz, aki a látszat kedvéért beleegyezik, hogy egy nagy gyógyszergyár védett területet létesitsen a betegség ellenszerét kutató tudós férfiaknak. A kutatócsoport vezetője Martinelli doktor, aki, miközben társaival az emberi faj fennmaradásáért küzd, a nők között is szövetségesekre talál, és megindul a tragikomikus, fordulatos, szövevényes küzdelem… 

Merle elsősorban társadalmi érdeklődésű iró, nagyszerű atmoszférát teremt, fel tudja kelteni egy nyomasztó mikrovilág veszélyérzettel és megalázottsággal teli levegőjét, és egyértelműen elitéli, mint eddig is minden regényében, az embertelen elméletet és gyakorlatot.



Eredeti megjelenés éve: 1974                                                                                                       Forrás: moly




A történetről


Mikor befejeztem a könyvet, az volt az első gondolatom, hogy az előző hónapban olvasott Szolgálólány meséje után belecsöppentem a történet negatívjába. Míg Margaret Atwood könyve egy nőket kisemmiző rezsimet mutat be, addig ez a regény a hanyatló férfi nemről szól, akik egy halálos járvány miatt vagy nemzőképességüket, vagy férfiúi tekintélyüket vesztik el. Érdekes kontraszt figyelhető meg a két könyv politikai eszméje között: míg A szolgálólány meséjében egy régóta sérelmezett rendet láthatunk, ahol a férfi a nő fölött áll, addig Merle regénye disztópikus módon festi le a nők revansát. Egy dolog azonban közös, mindkét könyv a férfi-női egyenjogúságot boncolgatja.


A kicsit - legalábbis nekem - szokatlan nézőponton keresztül szokatlan cselekmény bontakozik ki, ami talán a valóságtól elrugaszkodottnak tűnik, de nem lehetetlennek. Azonban nagyon is reális eszmék, társadalmi következmények jelennek meg bennük. Ahogy növekszik az elnökasszony által vezetett feminista kormány hatalma, s ahogy arra törekszik, hogy elnyomja a férfit, hideg zuhanyként hat az olvasóra. Az újabb események és határozatok egy lavinára emlékeztetnek, ami ha elindul, csak újabb hócsuszamlást okoz, s a végeredmény megjósolhatatlan.

A súlyos cselekmény feldolgozását azonban megkönnyíti az író stílusa. Színes leírásokkal, jellemzésekkel átszőtt a regényt, az olvasónak szinte megjelenik a szeme előtt a táj, a benne élő emberek. Még a legkisebb részletet is képes úgy bemutatni, hogy nem szakítja meg a történetet fonalát, nem válik terjengőssé, ezáltal unalmassá a szöveg. Emellett a főszereplő, Dr. Martinelli személyisége is kulcsfontosságú. A körülötte zajló események, valamint a saját nyomorult helyzete ellenére is józan gondolkodású marad, folyamatosan a betegség elleni vakcina fejlesztésén dolgozik. A karaktere tökéletesen megformált ahhoz, hogy a regény súlyos mondanivalója könnyen emészthető, felfogható olvasmány legyen.

Az egyetlen dolog, amivel nem békültem ki annyira, az a befejezés. Egy ilyen kaliberű halálos járvány végkimenetele nem lehet ennyire pozitív, kielégítő. Bár én mosollyal az arcomon, megkönnyebbülten fellélegezve csuktam be a könyvet, nem igazán érzem reálisnak a megalkotott happy endet.

Ennek ellenére, nagyon örülök, hogy erre a könyvre esett a választásom. Ez a regény merőben eltér az eddig olvasottaktól: egy eredeti, modernkori történet a haladás szellemi köntösébe bújtatva. Egyszerűen zseniális, ahogy egy XX. századi férfi gondolkodik és ír egy ilyen témáról. Eddig is érdekes kérdésnek tartottam a férfi-női egyenjogúságot, azonban ez a könyv ébresztett rá igazán a probléma fontosságára.


Én is ajánlom?

Ha tartalmas, mély gondolatokkal átszőtt regény után kutatsz: igen.
Ha komolyabban érdeklődsz társadalmi problémák iránt, igen.
Ha szerelmes vagy az izgalmas disztópiákba, nagy-nagy igen.


A többiek

DóraJodi Picoult
DorkaStephen King
Sára - Nicholas Sparks
MasniColleen Hoover
NinaJennifer Niven
NiitaaSarah Dessen
VhraiHelena Silence

Hasonló bejegyzések

0 vélemény